MTV Kárpáti Krónika - 2006. április 7. péntek reggel
Készítette: Bodó Ildikó, Szikszai Olivér, Fancsali Levente, Székelyudvarhely
A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom
műemléképületnek számít. A 13-dik század első felében építették, azóta többször
renoválták. A templom belsejében lévő bútorzat, románkori szentélye és a
diadalíven található 17-dik és 18-dik századi feliratok is bizonyítják a
templomban műemléki értékét. Magyarországi restaurátorok úgy döntöttek, hogy
felmérik a templombelsőt, mely során dokumentálják a festett berendezéseket és
a diadalíven lévő írásokat. A felmérés során, a lepattogott vakolat alatt a
restaurátorok felfedeztek egy falfestmény részt, melyről kiderült, hogy a Szent
László legenda freskója.
LÁNGI JÓZSEF restaurátor
-Az a megdöbbentő, hogy hihetetlen friss és nagyon eleven színei vannak, olyan
mintha ma festették volna, majdnem azzal a színpompával láthatjuk, mint a
középkori szemlélő is, a különlegessége pedig az, hogy a legendának vannak
variánsai, itt egy ilyen különleges és ritka variáns található, ahol Szent
László váradi elindulása előtt, van egy jelenet, amit többen kihallgatásnak
neveznek.
A freskók feltárásának anyagi fedezetét a
magyarországi "Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány" felvállalta, így
a munkálatok folytatódhatnak. A szakemberek eddigi feltételezései szerint a
freskók a középkorból származnak és szerzőjük ismeretlen.
Krónika, 2006-08-03.
Freskó Szent László kerlési csatájáról
Falfestményeket találtak a homoródkarácsonyfalvi unitárius templom restaurálásakor. "Hic fuit Basilius Makay et Ajtay"
áll a homoródkarácsonyfalvi unitárius templomban
tavasszal feltárt Szent László-freskóba kaparva. A második keresztnevet már
olvashatatlanná súrolta az idő, az A. D. 1599 viszont jól látszik, a kilencesek
szára nagy ívben a freskó aljáig kanyarodik.
A falfestményeket, amelyek egyikébe beleírta magát az egykori Makay Balázs,
áprilisban bontotta ki Lángi József budapesti restaurátor,
állapotkonzerválásukra augusztus szeptemberben kerül sor. A
templom restaurálása a kazettás mennyezettel folytatódik, ezt a múlt héten
bontotta le Mihály Ferenc, aki szovátai restaurátorműhelyében másfél-két év
alatt végzi el a kazetták helyreállítási munkálatait. Száz
négyzetméter felületen százhat, többségében virágornamentikás kazetta díszíti a
templom mennyezetét, amelyet háromméteres deszkákból alakítottak ki, kazettának
csak a festés és az osztólécek miatt látszanak. 1752-ben készült, a kor divatja
szerint. Annak idején a festőasztalosok tavasszal elvállalták a munkát, és
tavasztól őszig megfestették a templomkertben, a földön az egész mennyezetet" mondja Mihály Ferenc. A közel kétéves restaurálás során előbb megtisztítják,
fertőtlenítik és konzerválják, majd esztétikai helyreállítást-kiegészítést
végeznek mind a festék-, mind a faanyagon. "A festékréteg is károsodott,
a hiány 30-50 százalékos, a faanyag mérsékelten rovarkáros, de
az állapota nem rosszabb és nem jobb, mint valamennyi, restaurálatlan korabeli
mennyezeté" mondja a szovátai
restaurátor. Lángi Józsefnek és Mihály Ferencnek két közös könyve jelent már meg
erdélyi falképekről és faberendezésekről, a harmadik kötet kiadás előtt áll.
Évek óta együtt dolgoznak, felleltározva a még fellelhető freskókat,
mennyezeteket, szószékeket, faszobrokat egész Erdélyben. A
karácsonyfalvi templom teljes festett templombelsőt rejt a vakolat alatt, Lángi
József három festményt tárt fel eddig -
ismerteti a jelenleg Budapesten tartózkodó kollégája munkáját Mihály Ferenc.
Közülük a legrégebbi a Jézus születése egyik jelenetét ábrázoló, amelyen egy
kancsóból vizet öntenek a Kisjézusra. A Szent Kereszt feltalálása és a három
királyok imádása még nincs teljesen kibontva, takarja a falat a papszék és
világháborúk elesettjeinek emléktáblája. A templom északi falán, a karzat
magasságában viszont teljes szépségében napvilágra került a Szent László
kerlési csatáját, a kun elrabolta lány megmentését ábrázoló freskó. "Feltehetően
14. századi a festmény, leginkább a gelenceihez hasonló. Jó állapotú, jó
minőségű, a restaurálás során nem lesz esztétikai kiegészítés, csak
állapotkonzerválás" mondja Mihály Ferenc. A
munkálatokat a budapesti bejegyzésű Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány
finanszírozza. "Az egyház, az alapítvány és a restaurátorok között létrejött szerződés alapján dolgozunk, a tízmillió forintra rúgó költségeket a
DonaDöne budapesti és a Fenestella illyefalvi cég, illetve Nobilis Kristóf
adományából fedezzük" mondta Szombathelyi Gyula,
az alapítvány elnöke.
Szerző: Kovács Csaba
Lauf Judit: Tüzes kardok - Magyar Nemzet 2006. aug. 19.
